Épít vagy rombol a konfliktus?

"A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része; tekinthetjük az “élet táncának”, amelyben mind a saját, mind a partnerünk szükségleteit felfedezhetjük és meghallhatjuk. (Marshall Rosenberg)  "

A múlthéten sok konfliktusba kerültem, s úgy gondoltam mindenképp érdemes erről a témáról írni.

Egy ismerősöm azt szokta mondani hogy a konfliktusok 99,9%-a félreértések miatt alakul ki. S ha megvizsgálom a múltkori két szituációt, akkor igazából be kell látnom mindenképp igaza van. 

Tehát a konfliktus egyik oka a félreértés. Elég néha csak annyi, ha a másik ember félreért valamit, máris kész a dráma.Na de szerintem ez még nem is baj. Ez még talán nem is konfliktus vagy igen? Attól függ, hogyan is értelmezzük ezt a szót. A wikipédiát használva a konfliktus szó összeütközést,szembenállást jelent. Megkülönböztet destruktív(romboló), illetve konstruktív (építő) jellegű konfliktust.

Tehát én ezt úgy értelmezem, hogy egy konfliktus tud építő jellegű lenni, hiszen előre viszi a kapcsolatot, a felek tanulnak valamit, s ha kell változtatnak a fejlődés érdekében. De tud destruktív is lenni, s azt gondolom, hogy ez már a feleken múlik, hogy a kialakult feszült helyzet milyen irányba halad.

 Erre a gondolatra még visszatérek. A másik oka a konfliktusoknak tapasztalatom szerint a környezeti, kivülről jövő negatív hatások, amit végül sokszor a legközelebbi hozzátartozónk fog megkapni, még ha nem is szándékosan, illetve bántó céllal. Többször megfigyeltem magamon, hogy ha kimerült vagyok, akkor ingerült is egyben, s ez sokszor növeli a konfliktus kialakulását. Ilyenkor vagy azért alakult ki konfliktus, mert így vezettem le a feszültségemet, hogy mogorva voltam a másikkal, s így ő joggal védte meg magát velem szemben, s készen is lett az általunk létrehozott háború,- vagy én reagáltam le valamit túl érzékenyen, s jogtalanul hadonásztam, persze verbálisan, hogy megvédjem magam a másik féllel szemben. 

A harmadik ok a konfliktusainknak, legalább is nekem, a belső lelki elégedetlenség, múltbeli megoldatlan traumák, elnyomott feszültségek, amelyek már régóta raktározódnak méreganyagként. Ezek szintén okozhatnak konfliktusokat a jelenben. Ezért érdemes bármilyen alternatív módon is-az én esetemben pszichológussal kiméregteleníteni  a felhalmozott sérelmeket, feszültségeket, fájdalmakat. Sok ilyen méreganyagtól szabadultam már meg, ezért tudom talán már jobban kezelni a konfliktusaimat. Hiszen míg ember lesz a földön, főleg a gyarlóságunk miatt, ez a jelenség elkerülhetetlen. Mert nincs két egyforma ember, aki egy dolgot mindig ugyan úgy fog látni, értelmezni, érezni, megélni.

Említettem pár sorral feljebb,hogy a feleken múlik, hogy a konfliktus milyen irányba megy el. A pozitív irányt, a konstruktív jellegét most nem részletezném, a destruktívat annál inkább, hisz sok ilyen típusú konfliktust bonyolítottam már le életem során, persze meg is bántam, s azt gondolom, mindannyian nagyobb részt ezt a típust juttatjuk érvényre. 

Miért is destruktív? Benne van a szó jelentésében is, mert rombol. Tönkretehet akár egy életre is egy kapcsolatot.

S ez miatt nekem is sikerült már egy egy kapcsolatomra koszorút tenni.

Azt figyeltem meg a saját konfliktusaimban, hogy minél mélyebbre és alpáribb stílusban megyek el a másik féllel egy veszekedésben, annál destruktívabb a folyamat, ami ér minket. Annál nagyobb s mélyebb sebeket ejtünk egymásban. Hisz mi történik ilyenkor? Ha egyik fél sem éretten éli meg a kialakult feszült helyzetet, akkor egyre sértőbb vagdalkozások követik egymást. Mindkét fél úgy érzi, meg kell védenie magát, vagy az álláspontját, olyannyira, hogy  egyre veszélyesebb fegyvert, azaz bántóbb és bántóbb szavakat használ a másik ellen. Már-már előkerülnek a régi fekete listák, újra elhangzanak az ezeréves sérelmek, és vétkek. S ami a legrosszabb: az információkkal való visszaélés. Na ez egy atom fegyver. Ez nagyon romboló hatással bír. A következménye az lehet, ha valaki ezt a módszert alkalmazza, hogy kiöli a kapcsolatból a bizalmat. A másik félben megtörik a bizalom, s tán soha nem lesz képes arra, hogy a kapcsolatban nyílt, s őszinte maradjon. Aki a bizalmát elveszti egy ilyen incidens miatt, kétszer is meggondolja, hogy mit oszt meg a másikkal, ha a kapcsolat fenn is marad.

Konfliktust nem lehet elkerülni, de kérdés, mit tehetünk, ha egy feszült szituációban találjuk magunkat?

Ha nem tudod kezelni a helyzetet, akkor a legjobb amit tehetsz, hogy illedelmesen elköszönsz a másik embertől. Ez azért jó, mert így megvédheted magad a sérülésektől, a másiknak meg időt hagysz, hogy lenyugodjon. Ha pedig úgy döntesz, hogy nem lépsz ki a feszült helyzetből, akkor a legjobb stratégia az, hogy higgadt maradsz, s megőrzöd a "hidegvéredet".

De az a legjobb, ha két ember érett módon tud lebonyolítani egy konfliktust, csak mivel a legtöbb ember sérült, a jó minta nagyon kevés, s inkább a rossz verzióra kell számítani.

Régebben napokig depressziós voltam egy -egy konfliktus után. De eléggé meglepődtem magamon, amikor a múlthéten, egy egy konfliktus után,pár órával később, tudtam mosolyogni, s az aznapi teendőimet ellátni. S ami a legjobb, hogy mindkét konfliktusból tudtam konklúziót, tanulságot levonni. Talán ez mutatja az újabb előrelépésemet, haladásomat és tán a lelki gyógyulásomat.

Tehát nekem az én részemről mindkét konfliktus konstruktívra, építő jellegűre sikerült. Ez a siker adott inspirációt ennek a bejegyzésnek a megírására.

S nektek is ezt a sikert kívánom.